A Berlitz története
Maximilian Berlitz Németországban, a Fekete-erdő tarományban nőtt fel tanárokban és matematikusokban bővelkedő családban. 1870-ben az Egyesült Államokba emigrált. Maximilian a nyelvek nagy rajongójaként görögöt, latint és hat másik európai nyelvet tanított a szigorú, hagyományos "nyelvtani-fordításos" módszert használva.
Sikeres magántanárkodás után elhelyezkedett a Warner Polytechnic College-ban Providence-ben, ahol német és francia szakos professzori állást kapott. A főiskola azonban nem volt annyira impozáns, mint a neve. Berlitz úr hamarosan egy személyben tulajdonos, dékán, tanszékvezető és a kar egyetlen tanára lett.
Mivel a francia nyelv oktatásához segédre volt szüksége, Berlitz alkalmazott egy francia fiatalembert, Jolyt, aki természetesen kiváló referenciákkal rendelkezett. Amikor Joly megérkezett Providence-be, a munkaadóját teljesen kimerülten, lázasan és nagyon betegen találta. A helyzet csak rosszabbodott, amikor Berlitz úr megtudta, hogy az új asszisztens egy szót sem beszél angolul. Kétségbeesetten azt az utasítást adta Jolynak, hogy a tárgyakat mutogatással magyarázza el, az igéket pedig játssza el, amennyire tudja. Ezután visszatért betegágyába.
A Berlitz-módszer születése
Berlitz úr hat hét után ment vissza tanítani, felkészülve arra, hogy kétségbeesett diákjai mérgesek lesznek rá. Ehelyett ők élénk beszélgetést folytattak - elegáns francia nyelven. A hagyományos osztályterem tiszteletteljes légkörének nyoma sem volt. A diákjai a tananyagban is sokkal előrébb jártak, mint amit Berlitz úrral értek volna el az adott idő alatt. Berlitz fontos következtetésre jutott: a "szükségmegoldás" megteremtette az alapjait egy teljesen új oktatási módszernek. A szigorú tanulási módnak át kellett adnia a helyét egy életteli felfedezési folyamatnak.
Egy változó világ
A cég 1878-as megalapítása óta Berlitz az utazók és az egyéni tanulók szükségleteire koncentrált. Azonban az igények az 50-es években megváltoztak. A Berlitz-cég egyre több üzletemberrel és szakemberrel került kapcsolatba, akiknek külföldi kiküldetés miatt volt szükségük különböző szintű nyelvi jártasságra. Nagy cégek iratták be dolgozóikat, illetve azok családját olyan tanfolyamokra, ahol a gyors tanulás elsődleges volt.
Berlitz úr új programokat dolgozott ki, melyek a hagyományos nyelvi képzés kiegészítőiként szolgáltak. Néhány év kutatás után Total Immersion programjával szenzációt keltett. Ezzel a programmal rendkívül gyorsan lehetett az új nyelvet elsajátítani, például olyan üzletembereknek, akik külföldi megbízatásra készültek.
A diákok által megkívánt gyorsabb tanulási tempó arra ösztönözte Berlitzet, hogy az oktatási módszeréhez új alkalmazást fejlesszen ki. Így további kiegészítő anyagok kerültek kidolgozásra, például a szókincsfejlesztésre és a kiejtésre vonatkozóan. A Berlitz-diákok világszerte ezekből a fejlesztésekből profitálnak napjainkban is.
